Csomafalva

Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Székelyföld északi, Hargita megye középső részén terül el, az északi szélesség 46o 30’ és a keleti hosszúság 25o 30’ 26”-es földrajzi koordináták metszéspontjainál. Tengerszint feletti magassága: 745-775 m. A falu a Gyergyói medence DNy részén, a Görgényi havasokat és Hargita hegységet összekötő Délhegy lábánál, a Maros két oldalán fekszik. 
Nyugat felől, Parajd irányából, a 13B jelzésű országúton, átkelve a Bucsin-tetőn, Gyergyóalfalu központjában jobbra, vagyis déli irányba kell indulni a 126-os megyei úton, és 3 km után Csomafalva központjába érkezünk.

Észak felől, Maroshévíz irányából, a 12-es országúton, a Maros völgyén haladva, Gyergyószárhegynél jobbra, vagyis déli irányba kell indulni a 126-os megyei úton. Alfalu érintésével lehet Csomafalvára érkezni. Dél felől, vagyis Csíkszereda irányából a 12-es országúton, az Olt völgyén haladva, Tekerőpataknál balra, vagyis déli irányba kell indulni. Kilyénfalva és Újfalu érintésével lehet Csomafalvára érkezni. Gyergyószentmiklósról, Alfalu (9 km) és Tekerőpatak (12 km) irányából közelíthető meg Csomafalva. Csomafalva területén húzódik a Görgényi havasok déli szakasza, mely hegygerinc a Bucsin-tetőtől a Sikaszó-szorosig 1000 m magas. A hegytömb felszínén változatos kráterek, szélein pedig lávafennsíkok figyelhetők meg. A Délhegy kúpja 1695 m magasságával és két tekintélyes kráterével (Délhegy-kráter / átmérő: 2 km és Fűrészen-pataka kráter / átmérő: 2,5 km; mélység: 250-300 m) a legimpozánsabb hegytömb, és a község szimbóluma. Az 1576 m magas Nagy-Somlyó-kúp (Solymos), tetejében a Hegyeskővel, és két kisebb járulékos kúppal: Kis-Somlyó (1531 m) és Somlyó mezeje (1552 m), krátere eléri a 4 km-es átmérőt és a 300-400 m mélységet. A Délhegy kúpját a Somlyó-kúptól egy 1401 m magas nyereg választja el. Az idő és a külső hatások annyira „meg dolgozták” a Délhegyet, hogy nagydarab sziklatömb – a Várkő kivételével – alig maradt fenn. A Délhegy északi lábánál megjelennek a hordalékkúpok és hegyaljai periglaciális alakzatok egyenes lejtői. A község területének 40 %-át képező keleti Nagymező magán viseli a tektonikus, vulkáni torlasz minden jellemzőjét. A folyóvízi üledékek alatt, jórészt a Maros vonalában törésvonal húzódik, a keleti hegyvonulatot (Gyergyói havasok) alkotó kristályos kőzetekből álló alapzat, és a nyugati hegytömb (Görgényi havasok) neogén eruptív kőzeteiből felépülő vulkanikus tömeg között.  Maros és mellékágai érterületének magassága 1-3 m, szélessége 800-1200 m. Ez nemrég mocsaras-lápos terület volt.